Mivel a Call Of Duty 2 -ben egyetlen �j fegyver sincs a r�gebbiekhez k�pest, �gy csak b�v�ten�m az eddigi ismereteket.

N�met fegyverek: G�pfegyverek

MASCHINENPISTOLE 40 (MP 40) g�ppisztoly TECHNIKAI ADATOK: �rm�ret: 9 mm Parabellum ; Cs�hossz: 248 mm ; Teljes hossz : 832mm (kihajtott v�llt�masszal) ; T�meg : 3,97 kg ; T�zgyorsas�g : 500 l�v�s / perc ; torkolati sebess�g: 381 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 32 t�lt�ny(szekr�nyt�r) T�RT�NETE Az MP 40-es el�dj�t, az MP 38-as g�ppisztolyt csak k�r�lm�nyesen �s dr�g�n lehetett el��ll�tani. �ppen ez�rt �gy kellett azt �ttervezni, hogy alkalmas legyen t�meges gy�rt�sra. Ennek az �ttervez�snek eredm�nyek�nt sz�letett meg az MP 40-es, amit 1940-t�l keztek alkalmazni. Kezdetben szakaszonk�nt 3 darab jutott bel�le, k�s�bb viszont sz�les k�rben elterjedt. A vil�gh�bor� v�g�ig 908.317 darabot gy�rtottak bel�le. Alkatr�szeit k�l�nb�z� besz�ll�t� �zemekben k�sz�tett�k, de a v�gszerel�st is t�bb gy�r v�gezte. Utcai-�s �p�letharcokra tervezt�k, teljesen (lemezelt) f�mb�l k�sz�lt, 4 kg-os s�ly�val els�rang� volt k�zelharcra. T�bb m�dos�tott verzi�ja is k�sz�lt, pl. az MP 40/II-es, melybe k�t t�rat lehetett helyezni, az MP 41-et (m�s jel�l�ssel MP 41/I-et) pedig fatus�val szerelt�k. Ezen v�ltozatok kev�sb� voltak sikeresek, de az alapmodell elofut�ra lett a h�bor� ut�ni t�megesen el��ll�tott, hat�kony g�pkarab�lyoknak.

MASCHINENGEWEHR42 TECHNIKAI ADATOK: �rm�ret: 7.92 mm ; Cs�hossz : 533 mm ; Teljes hossz : 1225 mm ; T�meg : 11,5 kg (fegyverl�bbal) ; T�zgyorsas�g : 1100-1200 l�v�s / perc ; torkolati sebess�g: 820 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 50 t�lt�ny (vagy 75 db-os csigat�r, vagy 250 db-os heveder) T�RT�NETE Sokan a m�sodik vil�gh�bor� legjobb g�ppusk�j�nak tartj�k az MG 42-est. A Mauser c�gn�l egy olyan fegyvert pr�b�ltak meg kifejleszteni, mely olcs�bban �s gyorsabban el��ll�that�, mint az MG 34-es, �s extr�m k�r�lm�nyek k�z�tt is m�k�d�k�pes. A kor�bbi t�pusok gy�rt�si tapasztalatait Lengyelorsz�gban zs�km�nyolt m�szaki elk�pzel�sekkel �tv�zt�k. A v�geredm�ny egy val�ban kiv�l� fegyver lett, mely 1942-ben �llt hadrendbe. K�r�lbel�l 11kg s�ly�, ez�rt egy MG42-es osztag legal�bb h�rom emberb�l �llt. Az MG 42-es elk�peszt� t�zgyorsas�ga miatt a "vill�mg�ppuska" becenevet kapta. Neh�z volt c�lon tartani, de a katon�k szerint ezt messze ellens�lyozta a nagy t�zer�. A t�lmelegedett cs�vet egy gyakorlott kezel� 5-6 m�sodperc alatt ki tudta cser�lni. Minden pozit�vuma ellen�re m�gsem lett volna sikeres fegyver, ha a m�szaki �jdons�gok nem p�rosultak volna a gy�rt�s ter�n alkalmazott �tletes megold�sokkal, melyek k�z�l kiemelend�, hogy alig kellett hozz� k�l�nleges anyag. A modell a h�bor� ut�n is hadrendben maradt, s�t, miut�n az NSZK bel�pett a NATO-ba, �talak�tott�k a szabv�nyos NATO-l�szer haszn�lat�ra is. "Csodafegyver" V-2 (Aggregat 4 ; A-4) ballisztikus rak�ta "Wunderwaffe" TECHNIKAI ADATOK: Hajt�m�: alkohol �s foly�kony oxig�n hajt�anyag� rak�tamotor, max. 250 kN tol�er� ; Robban�fej: 975kg ; Sebess�g: 5536km/h (max.) ; S�ly:12.927kg (harck�szen) ; Hat�t�v: 298km ; Feszt�v: 3,56m (a vez�rs�kokn�l) ; �tm�r�: 1,65 m ; Magass�g: 14,3 m T�RT�NETE N�metorsz�gban a huszas �vekt�l folytattak intenz�v rak�tak�s�rleteket. A programoknak nagy l�k�st adott egy fiatal tud�s, Werher von Braun sz�nre l�p�se. Von Braun 1932-t�l vett r�szt a rak�tatervez�sben. 1936-ban j�tt l�tre az A-4 jelu modell, ami (sok kisebb-nagyobb m�dos�t�s ut�n) Vergeltungswaffe 2 (2. megtorl�fegyver, V-2) n�ven v�lt ismertt�. A sokak �ltal a m�sodik vil�gh�bor� legfejlettebb harci eszk�z�nek tekintett V-2 el��ll�t�sa t�bbsz�r is k�sedelmet szenvedett. 1940-ben Hitler �ll�ttatta le a kutat�sokat, k�s�bb a hadianyaggy�rt�s �l�re ker�lt Speer ugyan nagy l�k�st adott a programnak, �m ekkor a sz�vets�gesek Peenem�nde k�s�rleti telepe ellen int�zett 1943-as l�git�mad�sok jelentettek gondot. Az 1944 �sz�t�l f�leg Londonra, k�s�bb t�bbek k�z�tt Antwerpenre, Liege-re, Br�sszelre, P�rizsra kilott V-2-esek ellen nem lehetett hat�konyan v�dekezni, a mozg� kil�v��ll�sok miatt a f�ld�n is neh�z volt csap�st m�rni r�juk. A sz�vets�gesek szerencs�j�re a termel�s soha nem tudta megk�zel�teni a n�metek �ltal elv�rt szintet. Csatahaj�

TIRPITZ csatahaj� TECHNIKAI ADATOK: V�zrebocs�t�s: 1939 V�zkiszor�t�s: 42.900 t (�resen); 52.600 t (harck�szen) Sebess�g: 29 csom� Hossz: 251,0 m Sz�less�g: 36,0 m Szem�lyzet: 2608 f� Fegyverzet: 8 db 38,0 cm-es neh�z�gy�; 12 db 15,0 cm-es �gy�; 16 db 10,5 cm-es l�gv�delmi �gy�; 16 db 3,7 cm-es l�gv�delmi �gy�; 12 db 2,0 cm-es l�gv�delmi g�p�gy�; 2 db Arado Ar-196-os hidropl�n; 1942-tol 40 db 2,0 cm-es l�gv�delmi g�p�gy�; 8 db torped�vet� cs� T�RT�NETE N�met csatahaj�, a Bismarck testv�rhaj�ja. T�bb kifut�s ut�n a Trondheim-fjorban tal�l mened�kre. 1942 �prilis�ban angol bombatal�latok k�vetkezt�ben megs�r�l. �ttelep�tik az Alta-fjordba, ahol 1943. szeptember 22-�n egy brit kommand�segys�g t�rpe tengeralattj�r�k seg�ts�g�vel al�akn�zza �s s�lyosan megrong�lja. Kijav�t�sa ut�n Troms� k�zel�ben rejt�zk�dik. 1944. szeptember 12-�n angol Lancasterek speci�lis bomb�kkal t�madj�k. A Tirpitz felfordul, leg�nys�g�nek csaknem a fele elpusztul. A roncsot 1948 �s 1957 k�z�tt lebontj�k. �gy�

Pak 43 ; 8,8 cm-es �gy� TECHNIKAI ADATOK: �rm�ret: 8,8cm ; Cs�hossz: 6248mm ; T�meg: 3630kg ; Torkolati sebess�g: 1000m/s ; L�t�vols�g: 15300m T�RT�NETE A n�met 8,8 cm-es p�nc�lt�r� �gy� legfejlettebb v�ltozata, az M 43-as (vagy Pak 43, Panzerabwehrkanone 43) a m�sodik vil�gh�bor� egyik legjobb p�nc�lt�r� �gy�ja volt. A Krupp gy�r fegyvercsal�dj�nak ezen tagj�t 1943-t�l gy�rtott�k, de t�bb kor�bbi v�ltozata is volt. A legend�s �gy�sorozat els� k�pvisel�j�t eredetileg l�gv�delmi �gy�nak tervezt�k. A t�bbek k�z�tt a Flak 41-essel (Flak = Flugabwehrkanone) jellemezhet� sz�ria erre a c�lra is kiv�l�an megfelelt, de amikor a sivatagi h�bor�ban - k�nyszerb�l - a tankok ellen ford�tott�k, kider�lt, hogy a p�nc�lelh�r�t�sban is legal�bb annyira j�, mint a rep�l�g�pek ellen. Ezut�n kimondottan p�nc�lt�r� v�ltozatok is k�sz�ltek, melyeknek legjobbika az igen alacsony �p�t�s�, 360 fokban k�rbeforgathat� Pak 43 volt. A kor�bbi modellek alkalmaz�s�t t�bbsz�r is a sz�ks�g hat�rozta meg, l�gv�delemre �s p�nc�lelh�r�t�sra is haszn�lt�k �ket.

Amerikai fegyverek: G�pfegyverek

M3 g�ppisztoly (Grease Gun) TECHNIKAI ADATOK: �rm�ret: .45 (ACP) ; Cs�hossz : 203 mm ; Teljes hossz : 577 mm(betolt v�llt�masszal) ; T�meg : 3,70 kg ; T�zgyorsas�g : 450 l�v�s / perc ; torkolati sebess�g: 274 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 30 t�lt�ny T�RT�NETE A m�sodik vil�gh�bor� elej�n az amerikai hadsereg kifejezte egy olcs�n, t�megm�retekben el��ll�that� g�ppisztoly ir�nti ig�ny�t. A beny�jtott p�ly�zatok sikertelens�ge miatt v�g�l l�trehoztak egy hadseregen bel�li tervezocsapatot, amely megalkotta a M3 jel� (alakja ut�n "zs�rz� puska" g�nynev�) fegyvert. A robosztus, egyszer� M3 1942 v�g�n �llt szolg�latba. T�zgyorsas�ga alacsony volt, de lehet�s�g volt egyes l�v�seket is leadni vele. Mint a t�megesen gy�rtott fegyvereknek, ennek is t�bb probl�m�ja akadt, a brit Sten-hez hasonl�an itt is f�leg a t�r volt kritikus pont, de a korai v�ltozatokn�l a gyeng�bb min�s�g� anyagok is gondot okoztak. Ezek kicser�l�se ut�n viszont egy hat�konyan alkalmazhat� gyalogs�gi fegyvert kaptak, mely eg�szen 1960-ig hadrendben maradt.

M1 Thompson g�ppisztoly TECHNIKAI ADATOK: Cs�hossz: 266mm ; Teljes hossz: 813mm ; T�meg: 4,82kg ; T�zgyorsas�g: 700 l�v�s/perc ; torkolati sebess�g : 277 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge : 20 vagy 30 t�lt�ny (szekr�nyt�r) T�RT�NETE A Thompson fejleszt�snek kezdete az els� vil�gh�bor�ig ny�lik vissza, de akkor a konstrukci� m�g kiforratlan volt, csak a 20-as �vekben jelent meg a piacon M1928A1 jelz�ssel. A csigat�ras fegyver igen kedvelt volt a gengszterek k�r�ben. H�tr�nya volt, hogy lassan �s dr�g�n lehetett el��ll�tani. A m�sodik vil�gh�bor� elej�n �tt�rtek a szekr�nyt�rak alkalmaz�s�ra. 1942-ben egy t�meges termel�sre �talak�tott, egyszer�s�tett v�ltozat jelent meg: az M1-es. Ennek �ra kb. 20 %-a volt el�dj�nek. 1,38 milli� darab k�sz�lt bel�le, ebb�l sokat a britek kaptak meg, akik el�szeretettel haszn�lt�k kommand�s egys�geikn�l.

BAR (Browning Automatic Rifle): Az I. vil�gh�bor�ban az amerikai csapatoknak j�l j�tt volna egy er�s g�ppuska, de az �jonnan kifejlesztett BAR t�l k�s�n, �s kis sz�mban ker�lt a harcmez�re ahhoz, hogy befoly�solhatta volna a h�bor� kimenetel�t. A II. vil�gh�bor�ban a s�lya ellen�re (t�bb mint 10 kg, �resen) nagyon gyorsan elterjedt, �s vitathatatlan �rdemeket szerzett a BAR - m�g akkor is, ha a 20 t�lt�ny sokszor kev�snek bizonyult, �s a mindenbe beleakad� t�maszt�kot szinte mindenki azonnal leszerelte a cs�r�l, a plusz s�ly miatt is. A BAR egyetlen komoly h�tr�nya a t�lmeleged� cs�r�sz, amely a t�lt�nyek gyors pattog�s�t�l v�lik forr�v�. A m�sik h�tr�ny a s�lya volt, hiszen nehezebb katon�k viselt�k, s�t ezenk�v�l m�g t�lt�nyl�ncot is kellett magukon hordaniuk, ami ak�r 40 fontot is nyomott.

F�lautomata puska-karab�ly

Az M1 Garand "V�lem�nyem szerint az M1 Grand a legjobb fegyver, amit valaha is kital�ltak" - �ll�totta George S. Patton gener�lis. Az amerikai M1 karab�ly a legels� f�lautomata fegyverek egyike, �s a m�sodik vil�gh�bor� sor�n rengeteg sz�vets�ges katona els�dleges pusk�ja volt. Az M1 Garand John Garand nev�hez f�z�dik, aki eme fegyvert a 30-as �vek v�g�n alkotta meg, az 1903-as Springfield t�k�letes ut�djak�nt. Pontos, �s kb. 400 m�terig, van �t�t�ereje. Ez volt az els� t�meg �ltal k�zkedveltt� v�lt f�lautomata fegyver a vil�gon. A kicsit brut�lis, s bar�ts�gtalan volt a harcban val� viselked�se, s ez v�ltotta a 20. sz�zad egyik legelterjedtebb fegyver�v�. A 2. vil�gh�bor� alatt mintegy 4 milli� M1 Garand k�sz�lt. K�r�lbel�l 5. 5 kg s�ly�, �s 8 darab. 30-as (7. 62mm-es) kaliberu goly�t fogad be, amik egy t�rban sorakoznak. Ez a t�r a 8. goly� kil�v�s�vel automatikusan kirep�l. Volt ezen k�v�l m�g egy t�vcs�ves, �s egy gr�n�tvetos verzi�ja is.

M1/A1 Karab�ly: Az M1 Carbine eredeti v�ltozat�t „Carbine” Williams nevezet� fogoly k�sz�tette, aki kor�bban a Winchester Repeating Arms Co. alkalmazottja volt. Fegyver�t akci�ra tervezte, hiszen k�nny�s�ge �s kezelhe�s�ge el�szeretettebb� v�lt a katon�k k�r�ben, mint az M1 Garand, amelyhez er�s fizikai er��s c�lz�k�szs�g sz�ks�geltetett. �resen kb. 2, 5 kg s�ly� volt, �s 15, illetve 30 t�lt�nyt tartalmaz� t�rral szerelt�k. K�r�lbel�l 250m-es hat�t�vols�g� fegyver. Az ejt�erny�s�k egy kiss� m�dos�tott verzi�j�t kapt�k, hely- �s s�lymegtakar�t�s c�lj�b�l a puskatus visszahajthat� lett. Pisztoly

Colt 45 A Colt, 1911-et �s 1911-A1-t rendszeres�tett�k az amerikai hadseregben a m�sodik vil�gh�bor� sor�n. A r�gebbi v�ltozatot a tankok leg�nys�gei, pil�t�k kapt�k. A 1911-A1 egy kicsit nagyobb, biztons�gosabb volt, nem �t�tt akkor�t t�zel�skor. 45-�s kaliber� t�lt�nyeket haszn�lt, �s mind�ssze 1 kg-ot nyomott. M�g eredetileg csak a tisztek sz�m�ra volt el�rhet�, k�s�bb m�r b�rmelyik k�zleg�ny is be tudta szerezni.

Mesterl�v�szpuska

M1903A4 Springfield mesterl�v�sz puska Ezt a pusk�t el�sz�r 1903-ban kezdt�k gy�rtani, �s j� egymilli� darabot �ll�tottak el� eg�szen az 1930-as �vek v�g�ig, amikor le�lltak a termel�ssel. A II. vil�gh�bor� fel� haladva azonban a korm�nyzat �jraind�ttatta a Remington c�ggel a termel�st, �s 1943-ra m�r 330. 000 darabot �ll�tottak el�, 1944-re �jabb 700. 000-et. Az id� m�l�s�val sz�mos v�ltoztat�son ment kereszt�l, melyek a fel�p�t�st �rintett�k. Szerelt�k M73 �s M73B1 2. 2X t�vcsovel is. 5 t�lt�ny f�rt a t�rba, vagy egyes�vel a pusk�ba t�ltve. Eg�szen a M-1C �s M-1D pusk�k �rkez�s�ig haszn�lt�k a Springfieldet.

Harckocsi

M4 SHERMAN k�zepes harckocsi TECHNIKAI ADATOK (M4A1): Hossz�s�g: 6,16m ; Sz�less�g: 2,67m ; Magass�g: 2,79m ; S�ly 30,2t ; Leg�nys�g: 5 fo ; Fegyverzet: 1 db 75 mm-es M3-as harckocsi�gy�; 1 db 12,7 mm-es �s 2 db 7,62 mm-es Browning g�ppuska ; Motor: Continental, 9 hengeres, 400LE ; Sebess�g: 38km/h ; Hat�t�vols�g: 185km ; P�nc�lzat: 16-75mm T�RT�NETE Az M3-as k�zepes harckocsik tov�bbfejleszt�sek�nt kezdt�k el �p�teni. Sorozatgy�rt�sa 1942-ben indult meg. Majdnem 50 ezer darab k�sz�lt bel�le (ez t�bb, mint a brit �s n�met harckocsik sz�ma �sszesen!), a h�bor� alatt gy�rtott amerikai tankok t�bb mint fele Sherman volt. Ezen a sz�mon t�l rengeteg v�ltozata k�sz�lt, d�zerek, h�dvet�k, aknamentes�t�k, stb. Els� bevet�s�re az el-alameini csata alatt ker�lt sor, de mindegyik hadsz�nt�ren alkalmazt�k. A Szovjetuni�ba is sok p�ld�nyt sz�ll�tottak belole. A h�bor� v�g�re m�r nem sz�m�tott igaz�n korszerunek, de nagy t�megben alkalmazva a Pantherekkel �s a Tigerekkel is elb�nt. Az amerikaiak 1955 ut�n kivont�k a haszn�latb�l, de t�bb hadsereg m�g 10 �vvel k�s�bb is hadrendben tartott Shermanokat. Nagy el�nye volt a gyors gy�rthat�s�g, a j� karbantarthat�s�g.

Brit fegyverek: G�pfegyverek

Sten Mark II g�ppisztoly TECHNIKAI ADATOK: �rm�ret: 9mm Parabellum ; Cs�hossz: 196mm ; Teljes hossz: 762mm T�meg: 2,95kg ; T�zgyorsas�g: 550 l�v�s/perc ; Torkolati sebess�g: 381 m/s ; T�r m�rete: 32 t�lt�ny (szekr�nyt�r) T�RT�NETE A Sten g�ppisztoly a m�sodik vil�gh�bor� egyik legismertebb, �s a katon�k �ltal egyik legink�bb ut�lt fegyvere volt. Amikor Nagy-Britannia bel�pett a h�bor�ba, a hadseregben nem volt ilyen kateg�ri�j� fegyver rendszeres�tve. Tervez�sekor ez�rt f� szempont volt, hogy k�nnyen �s olcs�n lehessen el��ll�tani. �j �s el�remutat� elv volt az "ink�bb lecser�lni, mint dr�g�n jav�tani" szeml�let. Sok �tletet vettek �t a n�met MP 40-es fegyvert�l, ilyen volt pl. a Sten egyik gyenge pontja, a t�r is, melybe 32 t�lt�ny helyett t�bbnyire csak 30-at t�lt�ttek, cs�kkentend� a meghib�sod�s lehet�s�g�t. Ezen k�v�l sz�mos m�s gond is mutatkozott, ez�rt nem szerett�k a katon�k. A rendk�v�l egyszer� (�s cs�nya) fegyver k�nny� gy�rthat�s�ga miatt m�gis nagy siker volt, a megsz�llt Eur�p�ban t�bb illeg�lis m�hely is k�sz�tett m�solatokat, de a n�metek is megcsin�lt�k a maguk verzi�j�t. Az 1941-tol termelt t�bb milli� p�ld�ny k�z�l a Mark II jel� volt a legelterjedtebb.

Bren Mark 2 A Bren Mark 2-t 1941-ben rendszeres�tett�k a hadseregben. 100 t�lt�ny f�r el a dobban, �s m�g 30 a dobozban. K�r�lbel�l 10, 5 kg s�ly�, ez valamelyest cs�kkenti a mozg�konys�got. Let�masztva 500/520 l�v�st k�pes leadni.

Puska

LEE-ENFIELD No. 4 ism�tl�puska TECHNIKAI ADATOK: �rm�ret: 7,7 mm ; Cs�hossz: 640 mm ; Teljes hossz : 1129mm ; T�meg: 4,14 kg ; G�znyom�s a csoben(max): 3600 bar ; Torkolati sebess�g: 751 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 10 t�lt�ny (2*5) T�RT�NETE A brit hadsereg 1889-t�l alkalmazta a Lee rendszer� reteszt �s t�rat. 1895-tol az Enfield huzagol�si rendszer bevezet�s�vel kezd�d�tt el a Lee-Enfield pusk�k hosszan tart� karrierje. A No. 4 Mark I-es v�ltozat 1931-ben jelent meg. Financi�lis neh�zs�gek miatt a t�meggy�rt�s csak 1940-ben indult be, de ett�l az id�t�l sz�m�tva eg�szen 1956-ig a britek standard pusk�j�v� v�lt. A No. 4 Mark I* a Kanad�ban �s az USA-ban k�sz�tett gy�rtm�nyokat jel�li. K�sz�lt mesterl�v�sz- �s k�nny�tett v�ltozata is. A NATO l�trej�tte ut�n 7,62 mm-es �rm�retben k�sz�lt L8A4 t�pusjelz�ssel.

Harckocsi

CRUSADER (Cruiser Tank Mk IV, A15) k�zepes harckocsi TECHNIKAI ADATOK: Hossz�s�g: 5,97m ; Sz�less�g: 2,77m ; Magass�g: 2,24m ; S�ly 19t ; Leg�nys�g: 5 fo ; Fegyverzet: 1 db 75 mm-es L/45-�s harckocsi�gy�; 2 db 7,92 mm-es Besa g�ppuska ; Nuffield Liberty, 12 hengeres; 340 LE; Sebess�g 45km/h ; Hat�t�vols�g: 160km ; P�nc�lzat: 7-40mm T�RT�NETE A Crusader (A15) harckocsit�pussal el�sz�r egy 1938-ban k�sz�lt tervben tal�lkozhatunk, de azt a projektet k�s�bb le�ll�tott�k. Az 1940-es franciaorsz�gi harcok tapasztalatai alapj�n, az A13-as t�pusb�l kiindulva k�sz�lt v�g�l el az A15-�s modell. 1940 �s 1943 k�z�tt gy�rtott�k, kb. 5300 darab k�sz�lt a k�l�nf�le v�ltozatokb�l. Torny�nak kialak�t�sa a brit modellekre jellemz�, ferde lapokb�l �ll. Kateg�ri�ba sorol�sa is jellegzetes, az �n. cirk�l� tankok tipikus p�ld�nya. F�k�nt �szak-Afrik�ban szolg�lt, az el-alameini csata ut�n fokozatosan lev�ltott�k az amerikai M3-as ill. M4-es (Sherman) modellekkel, de kik�pz�sre a h�bor� v�g�ig haszn�lt�k. A sivatagban f� ellenfele a n�met PzKpfw III t�pus volt. Gyorsas�gban jobbnak bizonyult n�la, de gyeng�bb t�zer�vel rendelkezett, �s a n�metek tank�gy�i, ill. p�nc�lt�r� fegyverei k�nnyen �t�t�tt�k p�nc�lzat�t.

Orosz fegyverek: G�pfegyverek

PPSh 1941 M g�ppisztoly TECHNIKAI ADATOK: �rm�ret: 7,62 mm ; Cs�hossz : 270 mm ; Teljes hossz : 840 mm ; T�meg : 3,65 kg ; T�zgyorsas�g : 100 l�v�s / perc ; torkolati sebess�g: 500 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 71 t�lt�ny T�RT�NETE A m�sodik vil�gh�bor� egyik legjellegzetesebb fegyvere a szovjet PPS g�ppisztoly. Fejleszt�s�t nagyban el�mozd�tott�k a szovjet hadvezet�s keser� tapasztalatai, melyeket a szovjet-finn h�bor�ban, illetve a n�metek t�mad�s�nak els� szakasz�ban szereztek. Az el�bbi sor�n saj�t b�r�k�n �rezt�k meg a finn g�ppisztolyos egys�gek hat�konys�g�t, a m�sodik katasztr�fa idej�n pedig rengeteg k�zifegyvert vesztettek, valamint t�bb fegyver�zem�k is kiesett a termel�sb�ol. Ezen t�nyez�k hat�s�ra kezd�d�tt meg egy k�nnyen, gyorsan el��ll�that�, hat�sos fegyver tervez�se. A Georgij Spagin �ltal 1941-ben kifejlesztett PPSh megfelelt ezeknek az ig�nyeknek. A jellegzetes csigat�rral (k�zismert nev�n: dobt�rral) szerelt "git�r" nem volt min�s�gi term�k, de sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt is m�k�d�tt. H�tr�nyait azzal is ellens�lyozni tudt�k, hogy igen sok k�sz�lt bel�le, �s nagy t�megben vetett�k be. Eg�sz egys�gek voltak, melyek semmilyen m�s fegyverrel nem voltak felszerelve. A Szovjetuni�ban az 50-es �vek v�g�ig, a csatl�s�llamokban valamivel tov�bb maradt hadrendben.

Puska

Mosin Nagant M91/30 Rifle: A Mosin Nagant M91/30 az oroszok legf�bb karab�lya volt a II. vil�gh�bor�ban. 5 darab 7. 62-es t�lt�ny f�rt a t�rba. Felcsatolhat� bajonett is tartozott hozz�, �s k�r�lbel�l 9 milli� darabot gy�rtottak bel�le. Volt mesterl�v�sz v�ltozata is.

Tokarev SVT f�lautomata puska

Gr�n�t

RGD-33 nyelesgr�n�t A fegyver teljes neve Rucsnaja Granata Degtyareva Model 33, jelent�se Degtyarev tervez�s� gr�n�t. A gr�n�t k�l�nlegess�ge, a k�tfajta haszn�lati m�dban rejlik. Az els� vari�ci� egy sima t�mad�gr�n�t, a m�sik egy repeszgr�n�t. Ezt �gy tudta el�rni, hogy a gr�n�t fej�re egy �n. Repeszk�penyt szerelt �s �gy repeszgr�n�tk�nt is tudta haszn�lni a katona. A gr�n�t el�g �sszetett mechanik�val rendelkezett. Ez�rt a harct�rre k�t k�l�n darabban �rkezett; a gr�n�t maga egy v�szont�sk�ban �s k�l�n a gyutacs pap�rba csomagolva. Haszn�lat el�tt belehelyezte a katona a gyutacsot a gr�n�t tetej�n l�v� ny�l�sba. Ezut�n a ny�l elforgat�s�val tudta �les�teni a gr�n�tot. A gr�n�t hatalmasat robbant �s a repeszek 30-40 m�teres k�rben sz�r�dtak sz�t. Ennek ellen�re nem volt sikeres konstrukci�; a gr�n�t el�k�sz�t�se sok�ig tartott �s gyakran f�l sem robbant, ha nem dobt�k el megfelel�en, vagy nem r�zt�k f�l er�sen. A kiold�szerkezet bonyolults�ga �s a prec�z mechanika miatt neh�z volt t�megesen gy�rtani. Ez�rt m�r 1941-ben lev�ltott�k az �talak�tott RG-41 �s az RG-42 nev� gr�n�tokra.      Amerikai fegyverek     Colt 45  A legjobb pisztoly a j�t�kban (csak k�t pisztoly van benne). A t�zgyorsas�ga �s a sebz�se j� (egy pisztolyhoz k�pest). A form�ja hasonl�t a mai 9 mm - esekre, de ezt a k�pen is l�thatj�tok. Egy t�rba 7 l�szer f�r. A t�rat viszonylag gyorsan �jra lehet t�lteni.  M1A1 Carbine   Ez a karab�ly nem k�zel�ti meg a Garandot, de sokkal k�nnyebb, ez�ltal a vele val� mozg�s sokkal gyorsabb. A t�zgyorsas�ga pont megfelel�, egy pusk�hoz k�pest t�k�letes.  A pontoss�ga olyan mint a BAR - �, b�r csak l�gpuska. Sebz�se csak kicsit kisebb az el�bb eml�tett g�ppusk�n�l. Mindett�l f�ggetlen�l nem valami j� fegyver, mert enn�l sokkal jobb az M1 Garand. Egy t�rba 15 l�szer f�r. B�rmikor �jra lehet t�lteni.  M1 Garand  A Garand a legjobb akkori puska. Enn�l tal�n csak a KAR98k a jobb, de annak nagyon kicsi a t�zgyorsas�ga. Sz�val ez nagyon j� kis puska. A pontoss�ga t�bb mint megfelel�. Az egyetlen h�tr�nya a nagy s�lya (egy pusk�hoz k�pest). Ebb�l a j�t�kban csak annyit �rz�nk, hogy lassan lehet vele mozogni. �gy, ha nagy sprintre k�sz�l�nk, akkor el� kell venni a pisztolyt, �s azzal sokkal gyorsabban tudunk futni. Ennek a remek fegyvernek a legnagyobb el�nye a sebz�si ereje �s a pontoss�ga mellett a hatalmas t�zgyorsas�ga, mely az "en-bloc" z�rszerkezetnek k�sz�nhet�. Teh�t ha v�letlen�l f�lrel�n�nk, szinte azonnal korrig�lhatunk, nem �gy, mint a t�bbi pusk�n�l. Egy t�rba mind�ssze 8 l�szer f�r, de csak akkor lehets�ges a fegyver �jrat�lt�se, ha kil�tt�k az �sszes goly�t a t�rb�l. Ha a t�r ki�r�lt, akkor azt egy �rdekes kipattan� f�mes hang is jelzi.  Springfield, mesterl�v�sz puska  Ez az egyetlen mesterl�v�sz puska a j�t�kban, ami nem olyan, hogy a pusk�t csak tuningolt�k egy t�vcs�vel, hanem egy k�l�n fegyvert tettek a j�t�kba erre a c�lra. Nagyon kicsi a t�zgyorsas�ga. 400 m-ig hal�losan pontos, de ha valaki is felfedez vele minket, nincs es�ly�nk a t�l�l�sre. A j�t�kban szerepl� h�rom f�le mesterl�v�sz fegyverei k�z�l szerintem ez a legjobb, r�ad�sul k�t nemzet is haszn�lja (amerikai,  brit). 5 l�szer f�r a t�rba, �gy a csere el�g sok�ig tart, l�v�n ez egy igazi mesterl�v�sz fegyver, �s ide a goly�kat egyes�vel lehet csak belehelyezni. A k�t l�v�s k�zti id� hatalmas, de ez megszokott jelens�g a mesterl�v�sz pusk�kn�l. Ha egy t�mad� felfedez, akkor minden rem�ny�nk a Coltban van. Sajnos sok szerveren le van tiltva a Springfield haszn�lata, ami szerintem nagyon szomor�.  Thompson  Nagyon j�l siker�lt g�ppisztoly. A pontoss�ga lehetne jobb is, de k�zelharcban ez nem sokat sz�m�t. Egy g�ppisztolyhoz k�pest eleget sebez. A t�zgyorsas�g nagyon nagy. Ez a fegyver hozz�vet�legesen 20 m-ig hal�los. Nagyon k�nny�, ez�ltal gyorsan lehet vel�k mozogni. Lehet �ll�tani hogy teljesen automata vagy csak f�lautomata legyen, b�r ennek a funkci�nak sok haszn�t nem vessz�k. Egy t�rba 30 l�szer f�r, (valamely szerveren csak 20) term�szetesen b�rmikor �jrat�lthetj�k. A t�r kil�v�s�nek pontos ideje (30 l�szer); 2,81 m�sodperc.  BAR (Browning Automatic Rifle)  Egy bikaer�s csapatt�mogat� g�pkarab�ly, de k�zelharcban nem igaz�n j�. Nagyon pontos, �s a Garandn�l is gyorsabb. Ha egy g�ppisztolyos megt�mad, akkor term�szetesen van es�ly�nk, csak nagyon kicsi. Egy Thompsonhoz k�pest kicsi a t�zgyorsas�g, de cser�be el�g nagyot sebez. A legnagyobb h�tr�nya, hogy nagyon nagy a s�lya, ez�rt lassan lehet ezzel a fegyverrel is k�zlekedni, �s sok�ig tart a nagyon kicsi (20 goly�s) t�r �r�t�se. N�pszer� fegyver, mert pontos, �s j�l zoomol, amikor szemhez emelj�k a sz�lkeresztet. V�g�l is ez egy g�ppuska, �s ahhoz k�pest pedig j�. T�rat lehet cser�lni b�rmikor, de el�g sok id�t ig�nyel. Egy akci� k�zbeni t�rcsere 95%-ig hal�los kimenettel j�r. Ha pusk�nak vessz�k, akkor nagyon j�, ha g�ppisztolynak vessz�k, akkor nagyon rossz. A t�r kil�v�s�nek ideje (20 l�szer); 2,44 m�sodperc.  M2 repeszgr�n�t  Egy kis z�ld sz�n� toj�sgr�n�t a j�t�kban. Kicsit kisebb a sebz�se mint a n�met megfelel�j�nek, de ez egy gyalogs�gi gr�n�t, amit kell, azt tudja :). Kibiztos�t�sa egyszer�, csup�n csak ki kell h�zni a fels� szeget, �s eldobni. Ha mindent j�l csin�ltunk, akkor robban.  Brit fegyverek     Lee-Enfield  Az egyetlen angol puska. A pontoss�ga el�g j�, a t�zgyorsas�ga m�r nem annyira. Hasonl�k�ppen m�k�dik mint a KAR98k. Minden l�v�s ut�n "ki kell venni" a t�lt�nyh�velyt (teh�t nem automata a h�velykidob�s), ami az�rt nagyon lelass�tja a t�zgyorsas�g�t. Az �jrat�lthet�s�ge �rdekes, mert ugye (2x5)=10 goly� f�r egy t�rba, �s ha mondjuk csak 6 van a t�rban, akkor nem tudjuk �jrat�lteni, de ha csak 4 van, akkor ennek nincs akad�lya, maximum annyi, hogy csak (4+5)=9 goly� lesz a t�rban. A pusk�khoz persze idesorolhatn�nk az M1A1 Carbine - t is �s az M1 Garandot is, de ezt az amerikai fegyverekn�l m�r eml�tett�k!  Sten  A h�res Sten. A Brenn�l sokkal rosszabb a sebz�se �s a pontoss�ga is, de az egyik legk�nnyebb fegyver a j�t�kban,  ez�ltal gyorsabban lehet vele k�zlekedni. Ez nagy el�ny, gyors �s magabiztos t�mad�knak val�. Egy k�l�nlegess�ge van, az is csak annyi, hogy a bal oldal�n van a t�r, ami 90�-os sz�get z�r be a markolattal, r�ad�sul az egyik k�zzel a t�rat fogjuk. Ha ezzel valakit messzir�l eltal�lunk, akkor nagy szerencs�nk van. Egy t�rba 32 goly� f�r, amit b�rmikor �jrat�lthet�nk. A t�r kil�v�s�nek ideje (32 goly�); 3,43 m�sodperc.  Bren LMG  Remek g�ppusk�t tisztelhet�nk a Brenben. A BAR-t nagyon lek�r�zi a k�zelharcban, a pontoss�gban pedig k�zel hasonl�k. A t�zgyorsas�ga k�zepes, de ez majdnem minden g�ppusk�ra jellemz�. S�lya el�g nagy, de h�t ez is g�ppuska. Nagyon lassan lehet vele k�zlekedni, de cser�be kapunk egy-k�t j�l sebz� goly�t. A t�r az a fegyver fels� r�sz�n van, de ezt a k�pen is l�thatj�tok. Egy t�rba 30 goly� f�r, �s ezeket b�rmikor felt�lthetj�k. B�r az�rt a t�rcsere lehetne kicsit gyorsabb is, de a BAR-n�l m�g �gy is jobb. Az egyetlen nagy negat�vuma, hogy a j�t�kban rengeteget kitakar a fegyver t�rja a l�t�mez�nkb�l. A t�r kil�v�s�nek ideje (30 goly�); 4,02 m�sodperc.  MK1 repeszgr�n�t  Az MK2-es repeszgr�n�t r�gebbi v�ltozata egy, fa k�lsej� toj�sgr�n�t. Ism�t egy gyalogs�gi gr�n�t, de az�rt a 2-es verzi� sokkal jobb. Ha lehet�s�g�nk lesz akkor v�ltsunk egy nyeles gr�n�tra.  Orosz fegyverek     Mosin-Nagant  Az egyetlen orosz puska. Viszonylag pontos, b�r a pusk�k k�z�tt �tlagosnak sz�m�t. Ha v�llhoz emelj�k, nem k�nny� vele c�lozni. Egy kis k�r a c�lkereszt, melyben egy f�gg�leges vonal van. A sebz�se �pphogy csak meghaladja az M1 Carbine-�t. Ha valaki r��rez, akkor az ne tegye le. Egy t�rba 5 l�szer f�r, a t�zgyorsas�ga �tlagos a pusk�k k�z�tt. Nincs vet�lyt�rsa az oroszokn�l, mivel csak ezt az egy pusk�t v�laszthatjuk, de pl. a KAR98k sokkal nagyobbat sebez.  Mosin-Nagant, mesterl�v�sz puska  A Mosin-Nagant puska t�vcs�vel  szerelt v�ltozata. A pontoss�ga az alapfegyvern�l valamivel nagyobb, de nem sokkal. Kicsit leapadt a t�zgyorsas�g, cser�be n�tt a sebz�s �rt�ke. Csak egy szk�pot tettek r�, de m�gis sokkal lassabban lehet vele haladni mint a szimpla Mosin-Naganttal. A legt�bb magyar szerveren tiltva vagy korl�tozva van a haszn�lata.  PPSH-41  K�zelharcra a  legjobb a fegyver. Minden t�mad� val�ra v�lt �lma. Pontoss�ga �s ereje csup�n �tlagos, de 71 l�szer f�r egy dobt�rba, ami nagyon nagy el�ny. Ism�tl�si sebess�ge t�bb mint j�. A fegyver viszonylag k�nny�, �gy gyorsan lehet vele futni. Egy KAR98k-val t�rs�tva j� transzporter a "Termin�tor �zemm�dba".  Mindenben j�, kiv�ve a pontoss�g�t. Egyszerre Sten �s MG42. Pontatlan, de ugyanakkor a t�ra hatalmas, ezt r�ad�sul b�rmikor cser�lhetj�k. J� v�laszt�s ez a fegyver. T�r kil�v�s�nek ideje (71 l�szer); 5,84 m�sodperc.  RGD-33 gr�n�t  Az orosz f�l gr�n�tja. A sebz�se kicsit nagyobb mint a nyugati megfelel�jein�l. �gy t�nik nyugaton a toj�s-, keleten a pedig a nyeles gr�n�t a men�. Az MK sz�ri�n�l jobb, de m�g mindig nem az igazi.  N�met fegyverek     Luger  Jelen pisztoly sok filmben jutott m�r szerephez. A k�zhiedelemmel ellent�tben nem csak a tisztek k�zifegyvere volt, hanem az �tlagos k�zkaton�k� is. Remek kivitelez�s� fegyver. Nyugati vet�lyt�rs�val szemben ennek a t�rj�ban 8 l�szer foglal helyet, amit term�szetesen b�rmikor �jrat�lthet�nk.  KAR98K  Gondolom sokan l�tt�tok m�r ezt a pusk�t, de �n ink�bb a KILLCAM felirat alatt. Nagyon j� fegyver. Minden stimmel, csak a t�zgyorsas�ga nagyon alacsony. Itt is a t�lt�nyh�velyt minden l�v�s ut�n �gy kell kieszk�b�lni a fegyverb�l (nem automata). Ez a legnagyobb h�tr�nya. Ez a fegyver kis t�lz�ssal egy majdem mesterl�v�sz puska. Nagyon pontos, �s amikor szemhez emelj�k r�ad�sul m�g a zoom effekt is nagy. Teh�t hal�losan pontos, nagyon nagyot sebez, csak az a t�zgyorsas�g. Ez�rt van egy szinten a Garanddal. Mert a Garand-is majdnem ilyen, csak KICSIVEL pontatlanabb, �s ugyanakkor�t sebez. A Garand t�zgyorsas�ga viszont sokkal nagyobb. Aki nagyon profi, az 10 esetb�l 9-szer sim�n leszed egy r�t�mad� g�ppisztolyost a KAR98k-val.  KAR98K mesterl�v�sz puska  A KAR98K t�vcs�vel megsp�kelt darabja, mely term�szetesen egy alap mesterl�v�sz puska tulajdons�gaival van felruh�zva. Nagyon pontos, k�nny�, de a j�t�kban m�gis lassabban lehet vele mozogni mint a szimpla darabbal. De t�bb mint egy szk�pnyival  lassabban az alapmodelln�l. Gondolom ez is a fegyverek kiegyens�lyoz�sa �rdek�ben alak�tott�k �gy. Az ism�tl�si sebess�g is k�r�t szenvedte ennek.  MP40 (Maschinepistone 40)   H�res g�ppisztolyunk a h�bor� elej�n nagyon elterjedt volt. Hasonl� a Thompsonhoz, de ann�l pontosabb. A s�lya el�g kicsi, ez�ltal gyorsan lehet vele mozogni. T�zgyorsas�ga magas, de k�zelharcban m�gis alulmarad a Thomsonhoz k�pest. Egy t�rba 32 goly� f�r. A t�rcsere z�kken�mentes, �s gyors. Nem rossz fegyver, de m�gsem haszn�lj�k t�l sokan, mert az MP44-es g�ppusk�nak jobb az �ssztulajdons�ga. Sokkal pontosabb �s sokkal nagyobbat sebez, viszont sokkal nehezebb. Ha k�nny� lenne az MP44, akkor egy�ltal�n nem haszn�ln�nak MP40-et, ami kicsi, k�nny�, pontoss�ga �s sebz�si �rt�ke. A t�r kil�v�si ideje (32 goly�n�l); 3,95 m�sodperc.  MP44 (Sturmgewehr 44)  Nagyon j� fegyver. A BAR-n�l sokkal jobb, de a Brenn�l is, csak nem sokkal. Hal�losan pontos, �s a t�zgyorsas�ga is el�g nagy. A PPSH egyetlen ellenfele. Sajnos hatalmas h�tr�nya az iszony� nagy s�lya, de hatalmas el�nye pedig a pontoss�ga. Egy t�rba 30 l�szer f�r, a t�rcsere sebess�ge �tlagos, �s b�rmikor �jra lehet t�lteni (kiv�ve ha tele van). A t�r kil�v�si ideje (30 l�szern�l); 3,67 m�sodperc.  FG42, ejt�erny�s puska   Alapb�l nem lehet v�lasztani, de gondolom kital�lj�tok mi�rt. Mert ez egy g�ppisztoly, de r�dobtak egy t�vcs�vet is, sz�val nagyon er�s fegyver lett volna, ez�rt csak egy k�t szerveren fut. 15 goly� f�r egy t�rba, a t�zgyorsas�ga olyan mint egy g�ppisztoly�, a sebz�se pedig mint egy g�ppusk�� �s a szk�pot haszn�lva is lehet sorozatot l�ni - persze nem �rdemes. Iszony� nagyot r�g, sz�val egy nagy sorozat lead�sa pazarl�s. Legink�bb egy szk�pos g�ppisztolyk�nt lehetne beazonos�tani.  MG42  Fedez�sre, tisztogat�sra nincs enn�l jobb fegyver. Telep�tett g�ppuska, a j�t�kban nem kell �jrat�lteni, �s a t�zgyorsas�ga �s ereje ugyancsak hatalmas. Ha valaki rosszul �ll multiban, �s van egy kis szerencs�je, akkor vegyen k�zbe egy ilyen fegyvert, �s csak kasz�ljon arra ami csak mozog, �s ha szerencs�je van, akkor ellent l�tt le, �s nem honfit�rsat. Ja, majdnem elfelejtettem, hal�losan pontos.  Panzerfust (p�nc�l�k�l)  F�leg egyj�t�kos hadj�ratban el�fordul� p�nc�lt�r� fegyver. Ha j�l c�lzunk vele, akkor m�g egy l�v�ssel hat�stalan�thatunk egy Tankot. SP-ben egyszerre csak egy lehet n�lunk, de multiban korl�toz�s n�lk�l ak�r 100 db-is (m�r ha tal�lunk olyan szervert, ahol nincs letiltva), de nem igaz�n hasznos �s nem is t�lzottan favoriz�lt a t�bbj�t�kos m�dban. �sszes�t�s (g�pfegyverek): Fegyver neve Ism�tl�si sebess�g (l�ved�k/m�sodperc) Ism�tl�si sebess�g (l�ved�k/perc) PPSh-41 12 720 Thompson 11 660 Sten Mark 2 9 540 MP 40 8 480 MP 44 8 480 BAR 8 480 Bren 7 420